Tanítási Program

Formagyakorlatok

Siu Nim Tau - A kis gondolat útja

Ez a formagyakorlat az alaptechnikák leltára. Megtanít a helyes állásra, a térdek közötti összetartó erő kifejlesztésére, és az alaptechnikák (pl. egyenes ökölütés, egyenes tenyérütés, tan-sau, gaun-sau, pak-sau, bong sau) pontos végrehajtására. A Wing Tsun formagyakorlatai nem egy elképzelt küzdő elleni harcot imitálnak, csupán szimbólumokat tartalmaznak, melyek egy partner segítségével, a gyakorlatok közben kelnek életre. A Siu Nim Tau formagyakorlat közben nem változik az állás, nincsenek benne lépések és fordulások, így a szembefordulás elvét is megtanulhatjuk a végrehajtása során. Az első harmada közben összegyűjtjük a tan-tien pontba a chi-t, így fel is frissülünk, illetve el tudjuk kicsit felejteni a mindennapi problémáinkat. Ezt a részt a Shaolin szerzetesek álomuző és életet meghosszabbító gyakorlatsorozatként emlegették és gyakorolták.

Chum Kiu - Hídkeresés, karkeresés

Míg az első formagyakorlat az alaptechnikákra tanít meg, addig a második formagyakorlat a védekezés elsajátítására helyezi a hangsúlyt. Ebben a formagyakorlatban már szerepelnek lépések (lat-bo, hau-bo), fordulások és rúgások (egyenes, oldalsó és ferdedöfő rúgás), így a Chum Kiu a több támadó elleni harc elemeit is tartalmazza. A Chum Kiu elnevezésnek három jelentése van: hidat keresünk köztünk és az ellenfél között, a saját karjaink (hidaink) helyes pozícióját keressük, illetve ez a forma képez hidat az elsี és a harmadik formagyakorlat között.

Biu Tze - Repülő ujjak

A Biu Tze a mesterek formagyakorlata, a hangsúly a támadáson van (könyökütés, kézélcsapás, döfés, duplaütés, főnixszem ütés). Rengeteg olyan technikát tartalmaz, amellyel egy vesztes szituációból is sikeresen kovácsolhatunk előnyt. Technikái egyszerűek és a legváratlanabb szögekből érkeznek, hogy az ellenfél támadását még csírájában elfojthassák. A Siu Nim Tau-val és a Chum Kiu-val ellentétben, melyek három részre vannak felosztva, a Biu Tze nyolc részből áll.

 Fabábuk

A Wing Tsun rendszerében négy fabábu szerepel, a Saam Sing Chong (Három csillag bábu), a Mui Fa Chong (Szilvavirág cölöpök), a Muk Yan Chong (bábunak használt cölöp) és a Kwun Chong (hosszúrúd fabábu). A Muk Yan Chong-on végrehajtható gyakorlatok száztizenhat pontból állnak, azaz száztizenhat koppanást hallhatunk a gyakorlásuk során. Ez a száztizenhat pont további nyolc részre van felosztva. A fabábun történő gyakorlás fejleszti ki azt a robbanékony erőt, melyet az ütések, és a különféle rúgások során kamatoztathat a gyakorló, így a kezdők számára is hasznos gyakorolni a fabábun. A fabábu pontosítja a mozdulatokat is, és segít a fabábu technika speciális rúgásainak elsajátításában.

Chi Sau - Tapadós kezek

A Wing Tsun Chi Sau a bőrérzékelést, a tapadást és az ellenfél kezeitől való elszakadást gyakoroltatja be. A Chi Sau a bőrreflexet fejleszti, így a gyakorlók gondolkodás nélkül, automatikusan tudnak majd reagálni a különféle ütésekre; sokkal gyorsabban, mintha a szemükre hagyatkoznának. A Siu Nim Tau és a Chum Kiu technikáira hét és fél szekció épül, ezek mindegyike másra tanít meg:
1. szekció: alaptechnikák
2. szekció: rántások, csavarások, feszítések
3. és 3 és feledik szekció: Kwun Sau
4. szekció: Kwun Sau, duplaütések
5. szekció: Cheung Kiu
6. szekció: Fak Sau
7. szekció: Huen Sau, duplakezes technikák
A Chi-sau gyakorlását a Chi Dan Sau (félkarú tapadás) elsajátítása elozi meg. A Chi Sau alapját a Poon Sau (átönto kezek) képezi, majd ezt követi a tanítási programban a Woon Sau (cserélo kezek), Kuo Sau (követo kezek), Nuk Sau (kilengo kezek) és Lat Sau (szabad kezek). A Chi Sau a kezek érzékelésének kifejlesztésére szolgál, a Chi Gerk (tapadós lábak), pedig a lábak ügyességét fejleszti: ez is hasonló elven működik.

Look Dim Boon Kwun (hat és fél pontos hosszúrúd technika)

A Wing Tsun Kung Fu-ban két fegyver technikáinak elsajátítása szerepel: a hosszúboté és a kantoni pillangókéseké. A hosszúbot egy 262 cm hosszú rúd, melynek egyik vége szélesebb, mint a másik, így a patkányfarok elnevezést kapta. A legenda szerint Chi Shin mestertől került a Wing Tsun rendszerbe a bottechnika: Chi Shin mester átadta tudását a Vörös Bárka matrózának, Leung Yee Tai-nak, aki pedig a színtársulat egyik színészének, Wong Wah Bo-nak tanította meg a bottechnikákat. Wong Wah Bo ezért cserében Wing Tsun-ra oktatta Leung Yee Tai-t: ők ketten fejlesztették ki közösen a Shaolin bottechnikákból, a 7 alapmozdulatból álló 6 és fél pontos Wing Tsun hosszúrúd technikát (Look Dim Boon Kwun). A Wing Tsun hosszúrúd gyakorlása során a harmadoló fogás helyett a bot egyik végét fogja csak a gyakorló, két kézzel, portál-fogásban. A technikák és koncepciók a pusztakezes küzdelemben használt technikákhoz és elvekhez hasonlítanak: a Shaolin mozdulatokat lerövidítették, egyszerűbbé és hatékonyabbá tették: a Wing Tsun rúdban célratörő, rövid döfések és szűk íven végrehajtandó védések vannak. A Wing Tsun rúd speciális tréningmódszere a tapadós bot (Chi Kwun) mely során a kéz és test energiáját kell a botba irányítani és ennek segítségével követni az ellenfél fegyverének mozgását és érezni annak irányát. A bot minden hosszú fegyver alapja. Aki megfelelően tudja használni a hosszúbotot, annak nem okoz gondot a többi hosszú fegyver használata sem.

Bart Cham Dao (A kések nyolc vágása)

A legenda szerint Yim Wing Tsunnak volt egy barátnője, Miau Tsui Fa, aki Miau Hin lánya volt. Miau Hin a kantoni pillangókés mestere volt és lányának adta tovább tudását, miután el kellett menekülniük a Shaolin kolostorból. Miau Tsui Fa megtanította a pillangókés technikákat Yim Wing Tsunnak, aki ezért cserében Wing Tsunra (az akkor még névtelen stílusra) oktatta őt. A pillangókés technika egyszerű, gyors és hatékony, általában más fegyverek ellen (hosszúbot, lándzsa) harcoltak vele. Páratlan lábmunkájával és lényegre törő mozdulataival pár másodperc alatt dűlőre lehet vinni vele a harcot. Alapvetően a hosszúbot a Wing Tsun férfi, a pillangókés pedig a Wing Tsun női fegyvere, habár mindkét nem elsajátíthatja mindkét fegyver technikáit.