Gasztronómia

Kínai gasztronómia

1. A kínai ételekről általában
Kínai ételek, kínai konyha: A kínai konyha népszerűsége a kilencvenes évek óta immár Magyarországon is megkérdőjelezhetetlen, sokan már otthon is megpróbálkoztak kínai fogások elkészítésével - lássunk hát egy rövid ismertetőt Kína alapvető ételeiről. - Kína1. Tojásételek
A kínaiak gyakran használnak tojást főfogásként. Mivel a kínai életforma meglehetősen közösségi, igen gyakran számíthatnak vendégre. Ilyenkor az étel tojásból készíthető el a leggyorsabban.
Legnépszerűbb a szójamártásban vagy erőlevesben hosszan főzött tojás, amelyet felszeletelve, apróra vágott újhagymával kínálnak. Reggelire gyakran esznek sózott kacsatojást. Ez egy előzőleg keményre főzött és sóban pácolt tojásétel.
A híres Fu-yung is elképzelhetetlen tojásfehérje nélkül. Másik jól ismert étel az ezeréves, vagy százéves tojás, amit a tojás zöldes színe miatt az európai ember mindig idegenkedve fogad. Megkóstolva ez a vélemény bizonyára megváltozik.

2. Zöldségételek
A kínai étkezésben fő helyen állnak a zöldségféleségek.
Egyaránt szívesen használják a zöld, a szárított, és a savanyított zöldségeket. A szárított alapanyagokat előkészítés előtt áztatni kell. Az áztatólevet gyakran felhasználják levesek és mártások készítéséhez.
Némely különleges keleti növény kivételével a zöldségek többsége ismert az európai ember számára is. A finom kínai gombák, lótuszmagok, bambuszrügyek kiválóan egészítik ki az egyéb zöldségeket, felhasználásuk nem feltétlenül szükséges az egyes ételek elkészítéséhez.
A kínai receptekben átalában egyszerre többféle növényt találunk. Az ételek elkészítésének néhány igen fontos szabálya:
# A zöldségek darabolásának egységesnek kell lennie, vagyis közel azonos nagyságúra és formájúra kell vágni őket.
# A friss zöldégeket főzni kell, mielőtt a konzervzöldségeket hozzáadnánk.
# A keményebbeket mindig előbb kel elkezdeni főzni, mint a lágyabbakat.
A kínai zöldségételek fontos jellemzője a ropogósság. Minden sült zöldségfogáshoz adható az édes-savanyú mártás. A forró mártásokat a tálalás pillanatában, vagy a főzés, sütés utolsó pillanataiban adjuk az ételhez.
Nagy népszerűségnek örvendenek a kínai konyhában a különféle tengeri algák, moszatok.
A növényi eredetű alapanyagok közül külön kell beszélnünk a szójáról, amely a rizs után a legjellemzőbb, leggyakrabban használt anyaga a kínai konyhának. Ez az egyik legnagyszerűbb növényi alapanyag. Fehérjetartalma 38%, lecitint pedig olyan arányban tartalmaz, mint a tojás. Alig van olyan kínai étel, amelyben a szója valamilyen formában ne szerepelne (mártás, csíra, tészta, sajt, tej, stb. formájában).

3. Levesek
A kínai levesek vagy hígabbak, vagy sűrűek. A kínaiak talán kevesebb sűrű, nehéz levest fogyasztanak, ugyanakkor a hígabb kínai leves tele van zöldségekkel, húscsíkokkal, amelyek a leves tetején úsznak, vagy a csésze alján helyezkednek el.
Gyakran használnak egyszerre egy levesben sertéshúst, apró rákocskákat, és algaféleségeket.
A kínai leves, eltérően a mi szokásainktól, nem áll az étkezés első fogásaként, hanem a főfogások között szerepel, mintegy enyhítve a gyomor megterhelését. Nagyobb étkezések alkalmával többféle levest is felszolgálnak.

A nagyobb kínai konyhákban nagy mennyiségben főzik meg az alaplevest, amely tulajdonképpen egy igen gazdag, sokféle húsból készült erőleves. Sertéshús, többféle szárnyas, és sok csont hozzáadásával készül sokáig tartó főzéssel, amelyet különféle fázisok szakítanak meg. A lényeg, hogy egy tiszta, átlátszó, ízekben gazdag levest kapjanak. Ehez az erőleveshez adják végül rövid főzési idővel azokat az anyagokat, amelyek a felszolgálandó leves jellegét meghatározzák.
A vegetáriánus étrend követői szintén főznek ilyen alaplevest, azzal a különbséggel, hogy a húsokat a zöldségfélék fantasztikus gazdagságával helyettesítik.

4. Tésztafélék
Kínában a rizs után a tésztafélék állnak a tömegélelmezés vezető helyén, különösen Észak-Kínában. A különféle metéltek, gőzölt cipócskák, töltött batyuk és tekercsek mindennaposak a kínaiak asztalán, és a reggel kivételével a nap minden szakaszában találkozhatunk velük.

A kínai tészták a következőképp csoportosíthatók: levestészták, mártásos tészták, főtt tészták, lágyra és ropogósra sütött tészták, mártott tészták, szójatészta.
A levestésztákat társas étkezésekkor, előételként adják. Esküvő alkalmával erőlevesben tálalják a tésztát. Születésnapokon sűrű mártásban kínálják.
A különféle töltött tészták sokszor hasonlítanak a raviolihoz, máskor inkább a bundázott palacsintára emlékeztetnek. A változatos zöldségek, és kiegészítő anyagok teszik végül is igazi kínaivá tésztaételeiket.

A kínaiak konyhája az egész világon ismert és kedvelt. Rendkívül változatos, különleges konyha ez, az európai ember számára sok furcsaságot rejt a kínai gasztronómia, melyet alapvetően két részre osztanak, a fan-ra és a caj-ra. A fan csoportjába tartoznak a gabonafélék és egyéb keményítőben dús tápanyagok (főtt rizs, búza-, köles-, kukoricalisztből készült lepény, pogácsa, gombóc, metélt tészta). A caj csoportba tartoznak a zöldségből és húsból készült ételek. Rendkívül sokféle fűszert alkalmaznak, és ezeket is nagy mennyiségben. A különböző halak, rákok, békák és a kagylók is népszerűek, ezeket igen sokféle módon készítik el. Italaik közül a teának van kiemelkedő szerepe.

Forrás: http://www.kinaikaja.hu, http://www.vilagvarosai.hu/azsia/kina